CAMPBELL T�RPEH�RCS�G

Ez a faj a Dzsung�riai t�rpe h�rcs�g alfaja. Gyakran tartott faj, viszont sokkal harap�sabb az 
 �sszes t�bbi h�rcs�gfajn�l! F�lalb�n� v�ltozata ismert, ami annyiban nyilv�nul meg, hogy piros 
 a szeme. Val�sz�nus�tett�k, hogy nem l�t j�l, ezzel magyar�zhat�, hogy bizalmatlanul fordul 
 mindenhez �s mindenkihez, m�g akkor is, ha p�ld�ul egy emberi k�z szeretn� meg�rinteni.

DZSUNG�RIAI T�RPEH�RCS�G 






T�rt�nete

Szib�ri�b�l sz�rmazik, Eur�p�ban csak az 1980-as �vekben v�lt n�pszer�v�. 


Le�r�sa

A hozz� nagyon hasonl� Campbell-h�rcs�ggel ellent�tben ennek a fajt�nak csak h�rom sz�nv�ltozata
 ismert: a vadas, a winter-white �s a pearl (gy�ngyh�z).


Beszerz�se

�llatkeresked�sekben nem elterjedt, c�lszer� teny�szt�t�l beszerezni.


Az �llat hely�nek kialak�t�sa

Szobah�m�rs�kleten, legink�bb 20-25 �C-on �rzik j�l magukat. Mell�k�p�letben is elhelyezhetj�k
 �ket,csak vigy�zni kell, hogy a h�m�rs�klet t�len se s�llyedjen 15 �C al�. A helyis�g j�l
 szell�z� �s huzatmentes legyen. Az egy-k�t �llat sz�m�ra kialak�tott f�r�hely legal�bb 35-40 cm
 hossz� �s 25 cm magas (enn�l a magass�gn�l c�lszer� r�csos tet�t is felszerelni).


Etet�s-itat�s

Az �llatok vizet csak ritk�n isznak, �s ha el�g l�d�s z�ldf�l�t kapnak, akkor egy�ltal�n nem
 sz�ks�ges vizet adnunk nekik. Ny�ron, ha nagy a meleg �s egy-k�t napig nem tart�zkodunk
 otthon, haszn�ljunk �nitat�t. Lehet�leg kifejezetten h�rcs�g�k sz�m�ra gy�rtott mag- vagy
 t�pkever�ket v�s�roljunk. Ezzel sok probl�m�t megel�zhet�nk! A friss z�ldf�l�k biztos�t�sa a
 v�zsz�ks�glet fedez�s�n t�l egy�b szempontok miatt is fontos!

Legjobb a szabadban (tiszta helyr�l!) szedett f�, pitypanglev�l, ty�kh�r, egy�b kerti gyomok,
 deadhatunk alm�t, g�r�gdinny�t, s�rgar�p�t, paprik�t, paradicsomot, c�kl�t, marhar�p�t,
 ubork�t �s sok m�s gy�m�lcs- �s z�lds�gf�l�t is. Hetente egyszer-k�tszer adjunk �llati
 eredet� feh�rj�t tartalmaz� �teleket. Ez lehet sajt, t�r�, lisztkukac, f�tt csirkecsont,
 �n. dropszok stb.


Gondoz�s

Alomk�nt faforg�csot haszn�ljunk, amit legal�bb k�thetente cser�lj�nk. Tegy�nk be egy
 h�zik�t is, mivel az �llatok nappal alszanak �s szeretnek ilyenkor �s a k�lyk�k nevel�sekor
 is ebben tart�zkodni! Fadarabokkal, �gakkal is v�ltozatoss� tehetj�k �llataink f�r�hely�t.
 A r�gcs�l�s elfoglalts�got jelent, �s az �lland�an n�v� fogakat is koptatja. �p�thet�nk
 alagutakat, esetleg id�nk�nt betehet�nk egy m�kuskereket.

A dzsung�riai t�rpeh�rcs�g sz�r�vel nincs teend�nk. Ha v�rz�, gennyes sebeket tal�lunk rajta,
 nem eszik, gubbaszt, mindenk�ppen keress�nk fel egy �llatorvost!


Szapor�t�s

A k�lyk�k m�r n�h�ny hetesen ivar�rettek, de a n�st�nyek els� fedeztet�s�vel v�rjunk kb. 3
 h�napos korukig!  Ha egy p�r egyszer m�r �sszeker�lt, nem szabad k�l�nv�lasztani �ket, mivel
 nagyon cs�ny�n �sszemarhatj�k egym�st, ha �jb�l �sszeker�lnek! A n�st�nyt a sz�l�s ut�n sem
 szabad k�l�ntenni a h�mt�l, csak ha m�r nem akarjuk t�bb� szapor�tani. A k�t sz�l� egy�tt
 neveli a k�lyk�ket. A vemhess�gi id� kb. 16 nap. 

A p�r sz�m�ra a sz�l�s �s az ut�dnevel�s idej�re biztos�tsunk nyugodt k�r�lm�nyeket. A
 k�lyk�k csupaszon, csukott szemmel j�nnek a vil�gra. Jelenl�t�ket csak nagyon v�kony, s�r�
 hangjukr�l lehet felismerni. 2 h�tig csak szopnak, de ezut�n m�r a f�szket elhagyva (b�r
 anyjuk igyekszik visszavinni �ket), elkezdik k�stolgatni a szil�rd �lelmet. A k�lyk�ket
 4 h�tig kell az anyjuk mellett tartani, ezut�n v�lasszuk sz�t �ket nemek szerint. A
 k�lyk�k neme nehezen, de meg�llap�that�; k�rj�nk meg egy tapasztalt teny�szt�t, hogy
 mutassa meg, mik�nt.