höri-töri:

A rágcsáló emlősök rendjének egérfélék családjába tartozó emlősnem, csupasz fülekkel és talpakkal, rövid
farkkal és pofazsebekkel. Három színű, alul sötétebb, felül sárgásbarna, oldalán fehér foltokkal.
Majdnem teljesen fekete mutánsok is előfordulnak. Lába széles, rajta fejlett karmok láthatók. Hatalmas
pofazacskója segítségével élelem-tartalékot gyűjt (akár 15 kg-ot is). Testhossza 215-320 mm,
farokhossza 28-60 mm, testtömege 150-385 g közé esik. Territóriumát szaganyaggal jelzi. A nem túl
nedves, nem homokos és nem köves területeket kedveli. Gyakran mezőgazdasági művelés alatt álló földeken
lehet megtalálni. Magaásta 1-2 m mély, két kijárattal (rejtekút és függőleges lyuk) is rendelkező
üregben él. A hímekébe egy, a nőstényekébe több függőleges lyuk vezet. Napkelte előtt a legaktívabb.
Évente kétszer 6-12 csupasz és vak kölyköt fial. A fiatalok három hét után elhagyják anyjukat.
Az ivarérettséget azonban csak a következő tavasszal érik el. A vemhességi ideje 19-20 nap. Októbertől
márciusig téli álmot alszik. A föld felengedése után felébred, de nem nyitja ki üregének bejáratát,
hanem az elraktározott élelmet fogyasztja. Később nyári lakást készítenek. A párzás idejére a hímek
a nőstények üregébe költöznek. Igen agresszív, ingerlékeny állat.
Több faja ismeretes, melyek közül a közönséges H. (C. frumentarius Pall.) hazánkban is tenyészik;
hossza 25 cm.; farka 5 cm.; háta világos barnássárga, de szőre feketehegyü; pofája, szemtája és
nyaka vörhenyesbarna, torka sárga, hasa fekete, lábai fehérek, de szine igen változó; van fekete
és fehér is. Európában meglehetős elterjedt s nálunk közönséges; különösen az agyagos talajt kedveli,
melybe mély lyukakat váj s külön éléskamrákat is épít, melyekbe néha 50 klg. eleséget is behord.
A gabnanemüekben néha igen nagy károkat okoz. Első lábait kéz gyanánt használja s ezekkel viszi
táplálékát a szájához. Igen mérges természetü s ha üldözik, az emberrel is szembeszáll. Télen álomba
merül ugyan, de azért eleséget hord össze, amit pofazacskójában szállít haza s egyszerre 50 g.-ot is
hazavihet. Ellenségei a menyétfélék. Bundáját prémnek használják. Október elején pihen el és február,
márciusban jön elő; igen szapora, 6-18-at fiadzik.

a hörilak

A műanyag aljzattal rendelkező ketrec vagy a terrárium minimálisan 80 cm hosszú és 40 cm széles.
A gyakorlat azt mutatja, hogy minél nagyobb életteret biztosítunk a hörcsög számára, annál tovább él.
A kis teret nem lehet pótolni futókerékkel. Ügyeljünk arra, hogy lakhelye több emeletes legyen, így
tovább növelhetjük az apróság életterét.
A hörcsögöknek szükségük van egy 8-10 cm-es puha alomrétegre, amelyen kényelmesen korzózhatnak és ha
kedvük szottyan belefúrhatják magukat. Az alom rendszerint forgácsot jelent, de tartózkodjunk a
vegyszerrel kezelt fákból nyert forgácstól. Rágcsálónk elengedhetetlen felszerelése a ház: itt alszik,
ide gyűjti be az élelmet és ide vonul el a világ elől. A ház lehetőség szerint fából vagy más természetes
anyagból (pl. szalmából tekert fészek) készüljön, az aljára pedig szénát, vagy szalmát tegyünk, amely
ágyként funkcionál.
A műanyagból vagy fémből készült futókerék szokásos tartozéka a terráriumoknak. Ha hörcsögünkhöz képest
túl nagyok a rácsok közötti rések, akkor fedjük be a kereket. Rátekerhetünk egy vékony műanyaglapot,
így megvédjüket kedvencünket egy esetleges balesettől.
Készíthetünk hintát. Ehhez egy kb. 20 cm hosszú, 1 cm átmérőjű farúdra van szükség, amit vastag kötéllel
függeszthetünk fel a ketrec tetejére. A kötél legyen 10-12 cm hosszú és bírja el a hörcsögöt. Ha
ugyanebből a farúdból többet egymás mellé rögzítünk, és a két végén felfüggesztjük, remek függőhidat
alakíthatunk ki. A csőhinta egy másik szórakoztató egység: vegyünk egy kötelet, amit fűzzünk át egy
WC-papír gurigán. Függesszük fel a ketrec tetejére. Sajnos a papír fogyóeszköz hörcsögéknél, de ettől
még nem kell meghátrálnunk. A kókuszhintát egy fél kókuszhéj felfüggesztésével készíthetjük el. Többen
eszküsznek a vastag sízoknira, amit a hörcsögök hálószobának használnak, bár a rágcsálás miatti
amortizáció gyakori cserét igényel. A műanyag csőrendszerek is népszerű elemei a hörcsöglaknak, a
természetes alapanyagok azonban jobban utánozzák a hörcsögök egykori környezetét.
Tarthatjuk hörcsögünket ún. cricetáriumban (hörcsögterráriumban) is, amelynek lényege, hogy vastag
földréteget hordunk alulra, s a benne kialakított vájatokkal utánozhatjuk a hörcsög természetes
föld alatti környezetét. Ráadásul érdekes megfigyeléseket végezhetünk kedvencünk föld alatti életével
kapcsolatban.