A kuty�kat lehet rajong�ssal, de lehet kritikus szemmel is figyelni, s ha az ut�bbi esetet vessz�k alapul, akkor biztos nem l�tunk m�st, mint egy tip-top, t�lcicom�zott kuty�t. Pedig ha tudn�k, hogy a val�ban kiss� egyedi k�ls� m�g�tt milyen rendk�v�li bels� rejt�zik, s�t, a k�ls�nek is megvan a maga rendeltet�se. Az eredetileg v�zivad�szk�nt haszn�lt kutya sz�re munka k�zben annyira felsz�vta a vizet, hogy a gazd�ja pillanatok alatt a v�z al� ker�lt volna a vizes sz�r s�lya miatt.

Hogy ezt elker�lj�k, n�h�ny helyen le kellett v�gni a kutya hatalmas bund�j�t. Csakhogy voltak helyek, ahol sz�ks�ges volt meghagyni, az�rt, hogy v�delmet ny�jtson. P�ld�ul a mellkas k�r�l a h�t k�zep�ig az�rt, hogy meleg�tse a t�d�t �s a sz�vet a hideg v�zben. A l�bakon kis pom-pom gyan�nt az�rt, hogy az �z�leteket k�m�lje, a fenek�n pedig a k�t kis sz�rgoly�t az�rt, hogy a kutya ves�j�t melegen tartsa. A fejen megn�vesztett�k, hogy �ssze lehessen fogni, �gy �sz�s k�zben nem l�gott a kutya szem�be.

Az uszk�r eredet�t illet�en nem lehet egy�rtelm� kijelent�st tenni, b�r t�bbf�le elk�pzel�s l�tezik. M�r az 1500-as �vekt�l tal�lkozhatunk az uszk�rral Angli�ban, N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban �s Oroszorsz�gban, de nagyon hasonl� k�lsej� kuty�t m�r az �kori egyiptomi �s g�r�g �br�zol�sokban is fellelhet�nk. Az elnevez�s kifejezetten csak magyar sz�alkot�s, �gy az uszk�r a magyar "�szk�l" sz�b�l sz�rmazik. Az angol �s a n�met megfelel�je (pudel, poodle) jelent�s�t tekintve szint�n a v�zhez kapcsolhat�.

A n�met elnevez�s jelent�se t�csa, pocsolya. Az egyik legelfogadottabb n�zet a kutya eredet�t illet�en Theodor Studer berni professzort�l sz�rmazik, aki azt �ll�totta, hogy egy bozontos sz�rzet� p�sztorkutya-t�pus �s egy vad�szkutya keresztez�d�s�b�l sz�rmazhat az uszk�r. Az uszk�r sz�rmaz�s�nak kutat�sa k�zben l�pten-nyomon v�zikuty�ba �tk�z�nk, mely �ll�t�lag el�sz�r a hatodik sz�zadban ker�lt �szak-Afrik�b�l Eur�p�ba, mikor a m�rok elfoglalt�k az Ib�riai-f�lszigetet.

1454-ben Penturrichio Canis familiaris aquaticus-nak, azaz v�zikuty�nak nevezte az uszk�rt. 1700 k�r�l N�metorsz�gban m�g irodalmi m�vek szerepl�jek�nt is sokszor megjelenik ez a kutyafajta. Eml�tett v�zivad�sz mivolta mellett m�s hasznos feladatokat is ell�tott az uszk�r. Kocsih�z�sra, terel�sre, vakvezet�sre egyar�nt haszn�lt�k. Kit�n� agility versenyz� is mindemellett, �s mai napig a cirkuszok els� sz�m� szt�rja. A t�rpe uszk�rokat annak idej�n szarvasgomba-keres� kutyak�nt is alkalmazt�k.

Az uszk�rokat �ri�s, k�z�p �s toy, azaz t�rpe m�retben teny�sztik t�bb sz�nv�ltozatban. K�lsej�vel sokak csod�lat�t kiv�vta m�r, s val�ban, k�zvetlen k�zel�ben lenni p�ld�ul egy �ri�s uszk�rnak, �mulatba ejti az embert. �t tartj�k a ki�ll�t�sok egyik szt�rj�nak. Eleg�ns megjelen�se, k�nnyed, lebeg� j�r�sa m�g ink�bb azz� teszi. Feje kiss� elkeskenyed�, stopja enyhe, orrh�ta egyenes. Orrt�kre fekete, barna vagy ez�stsz�rke. F�lei hossz�ak, lel�gnak, v�g�k lekereked�. H�ta egyenes, �gy�ka feszes, feneke v�zszintes vonal�.

L�bai oszlopszer�ek, mancsa kerekded, ujjai z�rtak. Farka egyenesen �ll, melyet m�g k�ly�kkorban fel�re csonkolnak. Sz�rzete zsin�ros vagy f�rt�s, mely lehet fekete, feh�r, ez�st, barna vagy �gynevezett apricot (s�rgabarack sz�n�). A l�nyeg, hogy csakis a teljesen egysz�n� v�ltozat az elfogadott. Manaps�g t�bb ny�r�sm�d l�tezik az uszk�rokn�l, ilyen a holland fazon, a b�r�nyfazon, a k�ly�kkutya fazon �s az oroszl�nfazon.

M�retei alapj�n megk�l�nb�ztet�nk t�rpeuszk�rt, melynek a marmagass�ga 28 cm vagy ann�l kisebb, s�lya pedig 3-5 kg, k�z�puszk�rt 35-45 cm k�z�tt, melynek s�lya 8-10 kg �s �ri�s uszk�rt 45-60 cm k�z�tti magass�ggal, valamint 20-35 kg s�llyal. Napjainkban ez a m�ret leggyakrabban 52-62 cm k�z�tt mozog. Sz�r�t naponta c�lszer� f�s�vel majd kef�vel �tf�s�lni, mely val�j�ban nagyon egyszer� feladat. R�ad�sul van egy nem mindennapi el�nye a fajt�nak, m�gpedig az, hogy egy�ltal�n nem hullik a sz�re, viszont 6-8 hetente c�lszer� kutyakozmetikushoz vinni.

Az uszk�rt egyes felm�r�sek szerint a vil�g m�sodik legokosabb kuty�j�nak tartj�k. Nagyon intelligens, j� felfog�k�pess�g� kutya, aki k�nnyen k�pezhet�. Rendk�v�l j�t�kos, szinte f�radhatatlan. Temperamentumos, mely abban is megmutatkozik, hogy gazd�j�hoz is odaad�an ragaszkodik. H�res k�l�nleges alkalmazkod�- �s bele�rz� k�pess�g�r�l, �gy t�k�letes csal�di kutya v�lhat bel�le.

T�relmes, h�s�ges �s gyerekszeret�. B�rmilyen lak�sban remek�l �rzi mag�t, egy a fontos, hogy elegend� mozg�st biztos�tsunk sz�m�ra. Az uszk�r j� tulajdons�gai mellett m�g igen �rz�keny is �s sokat kedveskedik.
Val�j�ban teh�t, ha igazs�gosan akarjuk �rt�kelni ezt a csod�s fajt�t, �s eltekint�nk a sokak �ltal "sz�ke n�snek" tartott k�ls�t�l - mely r�ad�sul sz�p is -, r� kell j�nn�nk, hogy az uszk�r az egyik legide�lisabb csal�di kutya.